2016-08-24

És leborultam a lába elé, hogy imádjam őt, de így szólt hozzám: „Vigyázz, ne tedd: szolgatársad vagyok, és testvéreidé is, akikben megvan a Jézus bizonyságtétele. Az Istent imádd, mert a Jézusról való bizonyságtétel a prófétaság lelke."(Jel 19,10)  Ember embert, de ember, még angyalt sem imádhat! A Biblia nyelvén az „imádni" azt jelenti: hódolok az előtt, akitől függök. Imádom azt, akit mindenek felett állónak tartok, akibe feltétel nélküli bizalmamat helyezem. Ez egyedül Isten lehet. Legalábbis, Ő ezt kérte azoktól, akik rá bízták az életüket. „Ne legyen más istened rajtam kívül!… Ne imádd és ne tiszteld azokat…" (2Móz 20,3.5.) Ez olyan alapvető tétel, hogy megszegésére még Jézust is rá akarta venni az ördög. Arról a magas hegyről a világ minden kincsét megmutatta, és azt ajánlotta: „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem." Jézus azon nyomban rávágta: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Mit mond János apostol a Jelenések könyvében, az angyal szavát hallva? „leborultam a lába elé, hogy imádjam őt" Késztetést érzett arra, hogy Isten helyett Isten szolgáját imádja. Aki azonnal rászólt: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok…". Én nagyon hálás vagyok ezért a jelenetért. Isten mai ébresztéséért: Tegyünk különbséget az Isten iránti hódolat és az emberek felé kifejezett, gondolataink, érzéseink között! Imádjuk Őt, Istent, akitől – egyébiránt – azok is függenek, akikben hajlamosak vagyunk jobban bízni, mint benne. (Kereskényi Sándor) A nap gondolata: „…Csak a tömeg ne sejtse kínomat – Ha sajnálhatna, nem imádna többé." (Madách Imre: Az ember tragédiája)