Keresés ebben a blogban

2016. december 13., kedd

2016-12-07

Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának hívei, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe. (ApCsel 9:1-2)
Időnként érdemes elgondolkodnunk azon, hogy milyen személyes céljaink vannak. Meg tudjuk fogalmazni, ha valaki megkérdezi, hogy mi a tervünk az egészségünk, a családunk, az anyagiak vagy éppen a hitünk, a lelki életünk tekintetében? Különösen az utóbbi lenne nagy dolog és szükséges, vagyis ha terveink lennének a lelki fejlődésünkről, a hitben való növekedésről…
Egyszer két férfi beszélgetett. Az egyik így szólt a másikhoz: Képzeld, beiratkoztam az egyetemre! Mire a másik így reagált: Elment az eszed! Öt év múlva 70 éves leszel, minek már egyetemet végezni? Erre pedig ez a reakció érkezett: Nézd, öt év múlva, ha Isten éltet, így is, úgy is 70 éves leszek, de szeretném értelmesen, értékesen eltölteni az elkövetkező éveket.
Nyilván ez a történet nem azt üzeni, hogy minden 65 éves ember jelentkezzen az egyetemre, de azt üzeni, hogy gondoljuk végig, hogy öt év múlva, ha Isten éltet, milyennek szeretnénk látni az életünket, a családunkat, a gyülekezetünket? Így is, úgy is lesz valamilyen az életünk, a családunk, a gyülekezetünk öt év múlva, de van bennünk terv arra nézve, hogy mit szeretnénk, milyen legyen?

A nap gondolata:

Törött edények gyakran alkalmasabbak Krisztus kegyelme és mindenre elégséges volta megmutatására, mint az épek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése