2017. január 5., csütörtök

2017-01-05

A jövő az Istenben bízóké

Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom." / Ézs 65,24/
Az igazi bűnbánó embert nagyon szereti Isten. Olyannyira, hogy még hallható hangon ki sem mondja bűnbánó imádságát és kéréseit, ő már kész a válasszal. Még csak beszél az ilyen ember az Úrral való kapcsolatáról, de Isten már meg is hallgatta. Igazi jövő vár az őt félő emberre: itt a földön semmiben sem lesz hiánya, mert Isten szerint kér, és ő irányítja a gondolatait. Milyen jó, hogy ha mindezekért hálát tudunk adni folyamatosan, szüntelen kapcsolatban vagyunk a mi Megváltónkkal. Ha így éljük az életünket, akkor semmitől sem kell félnünk, mert tudja a mi Mennyei Atyánk, hogy mire van szükségünk, mielőtt még kérnénk. Ezek a megtapasztalások bátorítsanak bennünket a vele való szorosabb kapcsolatra. Bizony, a benne bízók nem szégyenülnek meg, mert álmukban is kapnak eleget. Pontosan annyit, amennyire szükségük van, és ezeket megelégedéssel fogadják. Legyen áldott a mi Urunk, hogy sokan vannak, akik benne bíznak, így a jövő nem bizonytalan számukra. Ezektől az emberektől vár Isten bátor bizonyságtételt.
Vajon, ezek közé tartozol te is testvérem, aki ezeket a sorokat olvasod? (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

Amikor igazán felfogjuk, hogy az élet több, mint az itt és most realitása, és valójában az örökkévalóságra készít fel, akkor mindjárt másképp kezdünk el élni. Elkezdünk az örökkévalóság fényében élni, és ez meghatározza, hogyan viszonyulunk kapcsolatainkhoz, feladatainkhoz, körülményeinkhez. (R.W.)