2018. január 13., szombat

2018-01-13

„Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok…" (Fil 1:3)
Életünk egyik nagy lehetőségét abban kínálja számunkra Isten Igéje, hogy teljen el hálaadással. Naponta végzett hálaadással. Ehhez kell egy kis idő, de érdemes odaszánni. Sokkal többé tesz bennünket életünk hálára indító személyeinek, eseményeinek, tárgyainak megnevezése, mintha azt gondoljuk, hogy mindez természetes velejárója életünknek. Egyfelől tévedünk, ha ez utóbbit gondoljuk, másfelől levesszük tekintetünket a bennünket megajándékozó, hatalmas Istenről.
Mennyire vagyunk hálásak az Úrnak önmagáért, a vele való kapcsolatért? Hálásak vagyunk-e Urunk iránt, amikor tudhatjuk, hogy „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?" (Róma 8:32) Legyünk hálásak Jézusért, a benne kínált bűnbocsánatért, örök életért.

A nap gondolata:

A legcsekélyebb adományért is légy háládatos, s méltó leszel nagyobbak vételére. (Kempis Tamás)