„Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok…" (Fil 1:3)
Milyen eseményekért vagy hálás, melyben megláttad Isten rád áradó kegyelmét, irgalmát, törődését? Megsegítette valamelyik gyermekedet tanulmányaiban? Munkájában? Meggyógyult valaki, akiért nagyon aggódtál? Netán hazaszólított valakidet, de abban is megtalálod azt, ami hálára indít?
Ismerek embereket, akik Örömnaplót kezdtek vezetni és beleírták naponként, hogy mi mindennek örültek, hogy mi mindenért hálásak az Úrnak. Mert egy Örömnapló Hálanapló is egyben. Nem vezethetnénk mi is ilyet? A tudatos hálaadás is csodálatosan tudja átformálni a szívünket, az életünket. Aki már próbálta, az tudja, aki még nem, az tegyen egy próbát!
Szóljon életünk hangsúlyosan a hálaadásról, az Úr előtti köszönetnyilvánításról. Ha így teszünk, a következmények sem maradnak el.
A nap gondolata:
Kegyelmet mindig a hálás szívű kap, a felfuvalkodott ellenben elveszíti azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése