2018. május 1., kedd

2018-05-01

Megmaradó öröm 2.

Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon tibennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék. (Jn 15,11)
Jézus öröme színöröm. Nincs semmi utóíze. Nem úgy van vele az ember, mint némely étellel vagy itallal, hogy amikor már megette, megitta, akkor valami kellemetlen utóízt érez. Jézus öröme tiszta színöröm. Később is ugyanazt érzi az ember, mint amikor belekóstol.
Jézus öröme gyermeki öröm. A gyerek öröme pedig őszinte. A gyerek nem ért a színészkedéshez. Erre csak a nagyok tanítják meg később. A gyerek igazán tud örülni. Milyen tisztán és milyen őszintén buggyan fel az öröm egy-egy gyerekkacagásban!
Jézus nem ismeri a kárörömöt. Jézus nem tud más kárán örülni. Nézz csak körül a világban, vagy csak a magad lelkében és figyeld meg, hogy mennyi kárörömöt találsz benne. Hányszor tudsz örülni, lehet, hogy csak titkon, és rejtve azok kárán, nyomorúságán, veszteségén, akik ellenségeid, akiket nem szeretsz, vagy akik ellenszenvesek előtted. Testvéreim, nem kellene ezeknek így lenni! (Jak 3,10)   (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Önmagában nem „lemondás", hanem bővelkedés és öröm a keresztyénség, de hogy az odafennvalókkal tudjunk törődni, ebben a földi világban, ahhoz szükséges a böjt, a lemondás arról, ami csak erre a földre irányul. A krisztusi szabadság ismeri a korlátokat, a korlátok között is megéli a szabadságot, odaát pedig övé lesz az Úrban „minden mindenekben".