Az emberi szív kulcsa 1.
A filadelfiai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél Dávid kulcsa van, és amit kinyit, senki nem zárja be, és amit bezár, senki nem nyitja ki. (Jel 3,7)
Az esztergomi bazilika kriptájában a régi prímások szíve külön van eltemetve. Arra gondoltam, hogy mennyire mindegy már olyankor, bármit is csináljanak a halott emberi szívvel. Bármilyen csodálatos alkotás is a szív, csak addig fontos, amíg él, amíg benne van az emberi szervezetben, rendeltetésének helyén. Ha egyszer megszűnt dobogni, megszűnt érezni, akkor hiába teszünk vele bármit.
Foglalkozzunk most az emberi szívvel.
Az emberi élet ajtaja. A szív az emberi élet ajtaja. Méghozzá a szív nem az udvar kapuja, nem az emberi életen kívül van, hanem az emberi élet lakásának ajtaja. Aki előtt a szívünk megnyílik, az előtt megnyílt a házunk, az otthonunk.
Vannak ugyan az emberi életnek másféle kapui is, de ezek nem jelentenek soha annyit, mint a szív. Ilyen kapu lehet életünkön az értelem, a szemek, a fül. De az győz bennünk, aki nem csupán az értelmünk kapuján vagy a hallásunk és látásunk kapuján, hanem aki a szívünk ajtaján keresztül jutott be hozzánk.
Amíg a szívünk meg nem nyílik Jézus Krisztus előtt és számára, addig nincsen győzelme bennünk az evangéliumnak.
Jézus kopogtat, Gyertyát gyújtogat. Hova belép, itt is, ott is Gyertyát gyújtogat.
Szívem megnyitom, Térj be, Jézusom! Gyújtsd meg hitem kis gyertyáját, Térj be, Jézusom!
(Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Sosem kéne zavarban lenned azért, mert kiállsz az igazságért és azt teszed, ami helyes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése