Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! (Lk 1,38)
Susanna Wesley (1669-1742), egy lelkipásztor felesége és tizenkilenc gyermek édesanyja úgy került be a keresztyénség történetébe, mint ideális édesanya. A szegénység, a betegség, a kiábrándultság ellenére is jól vezette háztartását. Korán lefektetett magának bizonyos szabályokat és azokat meg is tartotta:
- Egyik gyermek sem kap meg valamit azért, mert sír érte. Ha a gyermek sírni akar, "sírjon csöndben!" A házukban ritkán hallhatták a gyermekek hangos siránkozásait.
- Az étkezési idők között nincs evés és ivás, csak betegség esetén.
- Az alvásnak rendszeresnek kell lennie. Amikor a gyermek nagyon kicsiny, délelőtt három órát, délután három órát alszik. Ez lassanként lerövidül, míg végre napközben semmi alvásra sincs szükség többé.
- A kisgyermekeket pontos időben helyezte bölcsőbe és álomba ringatta őket. Este hétkor minden gyermek ágyba került; nyolckor kiment a szobából. Sohasem ült a gyermekek ágya mellett, amíg aludtak.
- A kicsiknek megvoltak a saját asztalaik a fő asztal mellett. Aztán amikor már késsel és villával is ehettek, "előléptették" őket a családi asztalhoz.
- Mindenkinek meg kellett ennie és innia mindent, amit elébe tettek.
- A gyermekek illedelmesen szólították meg egymást: "húgom – nővérem", vagy "öcsém – bátyám".
- Sohasem mutatkozott előttük indulatosnak vagy csipkelődőnek. Mindig igyekezett mindent megmagyarázni. Amikor John Wesley egyetemre járt, levélben kérdezte meg édesanyjától, hogy mely könyveket olvassa. Édesanyja ajánlata befolyásolta az életét.
Isten nem kényszerít az anyaságra, ez saját, tudatos döntéssel vállalható állapot. A női nem felelőssége, hogy ennek a csodálatos feladatnak eleget tegyen. Amikor majd számot kell adni a tálentumok felhasználásáról, talán a legnehezebb kérdés lesz az anyaságra való képesség tálentumáról való elszámolás. A lehetőségeink visszautasításáért ugyanis felelősek vagyunk, az Úr adjon bölcsességet ennek megértéséhez. Legyen példa előttünk Mária engedelmes válasza: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! (Lk 1,38) (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Napjainkban komoly értékvesztés van a családokban, a házasságokban, a szülő-gyermek viszonyban, ami annak a következménye, hogy nincs jelen az istenfélelemre ráépülő magatartás, amit szorgalom, odaadás, önzetlenség és megbecsülés jellemez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése