Új életben járás
„Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz..." (Máté 7,14)
Nem vihetünk magunkkal mindent az örök életbe, amit a földön gyűjtöttünk. Túlságosan nagy az a batyu, amelyet fölöslegesen cipelünk itt a hétköznapi életben, nem fér be a mennyei kapun, mert különben is keskeny az az út, amely az új életben való járáshoz vezet. Ezen kívül pedig buktatók is vannak rajta, nem teljesen sima, göröngyös, kerülni kell az akadályokat. Egy azonban bizonyos, az életre visz, egyirányú út. Ha egyszer eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust, akkor nincs visszaút, egyenest a cél felé megyek az Atyához. Ez a reménység éltet bennünket az új életben való járásban, ami számos lemondással jár. Az a jó, hogy ezek nem kötnek a földi élethez, szinte értéktelenné válnak számunkra, mert már egy sokkal nagyobb kincset találtunk. Nyilvánvalóvá lett számunkra, hogy a széles út egy igen terhes, sokféle gonddal járó menetet jelent, mert nagyon zajos, számtalan kívánatos lehetőség van rajta, amelyek között lehetetlen eligazodni, kiválasztani a jót, az értékeset, a maradandót. Ezektől akar megóvni Jézus, amikor azt mondja: „Menjetek be a szoros kapun!" Igen, ez egy felszólítás. Egyértelmű. Ne halogassunk, ne mérlegeljünk! Ne próbálkozzunk a széles úttal, amelyen sokan járnak, mert az a kárhozatba visz. Igenis, van kárhozat, amely az Isten nélküliséget jelenti, de mi válasszuk az új életben való járást, ahogyan erre Jézus példát adott. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
Neked is lehet életed. Isten akarja neked adni, mert tudja, hogy életre vágyik a szíved. Ne keresd az életet máshol, csak Istennél. Vess a léleknek, hogy arathass örök életet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése