„Nem számoltatták el azokat az embereket, akikre rábízták a pénzt, hogy a munkavezetőknek adják, mert azok híven jártak el." (2Kir 12:16)
Ránk el lehetne-e ezt a mondatot mondani, hogy híven járunk el dolgainkban? A nagy dolgokban és a kicsikben egyaránt.
A régi TSZ-világban sok mindent hazavittek az emberek, amit nem kellett volna. Hallottam valakiről, akit szintén biztattak: Vidd, amit érsz! Ne légy balga! Más is ezt csinálja! Az illető annyit mondott erre: Nem kell semmi. A fizetésemet megkapom és szeretném, ha a lelkiismeretem tiszta lenne. Úgy tűnt, nem komplett az, aki így gondolkodik. Pedig dehogynem. Nem a saját előrehaladását, gyarapodását tartotta szem előtt, hanem a becsületet, a tisztességet.
Az emberi élet egyik nagy kísértése így hangzik: más is ezt csinálja! Ezzel jól lehet takarózni. Pedig nem kellene. Más is puskázik a dolgozatíráskor, más is cigizik, iszik, lop, csal, hazudik. Csak a mérték kérdéses. Sokaknak kifogása ez. A hívő emberé ez soha ne legyen… (Katona Béla)
A nap gondolata:
A te életedben hol van űr? Figyelemre éhezel, sikerre sóvárogsz vagy intimitásra vágysz? Tisztában kell lenned a gyenge pontjaiddal, és Isten kezébe kell tenned őket, mielőtt a Sátán felhozná őket, és azt mondaná: „Töltsd be magadnak a szükségeidet! Vedd a kezedbe az ügyet! Hagyd ki Istent a képből!" Ne hallgass rá! Ha a keresztyén életet meg lehetne élni Isten nélkül, akkor nem lenne rá szükségünk! A teljesen Istenre hagyatkozó élet mindig legyőzi a Sátán taktikáit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése