Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. (Zsoltárok 119:105)
Valaki azt mondta, hogy a „Biblia olyan a házasságban, mint a GPS az úton lévő ember számára.”. A GPS egy műholdas navigációs rendszer, amelybe az ember, ha beüti, hogy honnan szeretne hová eljutni, akkor az mindig mondja, hogy pl. „Menj 500 métert, aztán kanyarodj balra.”, vagy ha az ember eltéved, akkor azt mondja a GPS, hogy „Újratervezés.”. Vagy ha újra és újra eltéved, akkor azt mondja, hogy „Fordulj vissza, ahol tudsz!” A Biblia ugyanezt a szerepet betöltheti az ember házasságában. Előfordul, hogy vissza kell fordulni, mert nem jó az irány. Újra kell tervezni a dolgokat. És nagyon fontos leszögezni, hogy nem az autó a hibás! A sofőr navigál rossz irányba. Tehát nem a házassággal van baj – bár azt mondják manapság, hogy mekkora válságban van a házasság intézménye –, valójában velünk van baj! Mi megyünk rossz irányba! Mi tartunk rossz felé! De ha engednénk, hogy Isten Igéje legyen a „navigációs rendszerünk”, akkor visszafordulnánk, ha rossz irányba tartunk, akkor megtalálnánk a jó ösvényt. Erre mondta valaki azt, hogy milyen érdekesek vagyunk mi, emberek: minden évben újra és újra felülvizsgáltatjuk a fűtési rendszerünket, hogy a gázkazán működik-e rendesen, de a házassággal ugyanezt nem tesszük meg. Mennyire igaz gondolat ez. Nemcsak évente, hanem szerintem gyakrabban meg kellene vizsgálni, hogy mi a helyzet a házasságunkkal! Hogyan állok a házastársamhoz? Nem túl unalmas-e a házasságom? Vajon nem én vagyok-e annak az oka? Mikor voltam az elmúlt 30 napban kettesben a házastársammal? Mikor beszélgettünk egy jót? Mikor mentünk el kikapcsolódni? Mikor nevettünk egy jót együtt? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokon érdemes elidőzni, mert saját házasságunk minősége múlhat rajta…
A nap gondolata:
A külső az, ami megfog, de a belső az, ami megtart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése