Az egyház 1.
Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. (Mt 18,20)
A Heidelbergi Káté így felel arra a kérdésre, hogy mi az egyház:
Hiszem, hogy Isten fia a világ kezdetétől fogva a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának az igaz hitben megegyező, örök életre elválasztott sereget gyűjt, azt oltalmazza és megtartja; és hiszem, hogy ennek a seregnek én is élő tagja vagyok, és mindörökké az maradok.
Az egyház tehát mindenekelőtt egy élő közösség. Olyan közösség, amelyben a tagok egymással élő kapcsolatban vannak.
Ha például egy zsákot megtöltünk búzával, a búzaszemek ott egy csomóban, egy közösségben vannak, mert a zsák összetartja őket. De az egyes búzaszemeknek semmi közük egymáshoz. Ha kiöntjük a zsákból a búzát, széjjelhullnak a szemek. Az ilyen közösség nem szerves, nem élő, hanem élettelen, halott közösség.
Egészen más egy fa ágainak a közössége. A fa minden ága élő közösségben van egymással. Egy ugyanazon élethez tartozik hozzá.
Ilyen élő közösségben kell, hogy éljenek az egyháztagok egymással. Csak ott van egyház, ahol igazán élő közösség jön létre. Ott van egyház, ahol ketten – hárman összejönnek, de ugyanannak a hitnek az erejében, a szeretetnek ugyanazon kötelékével összekötözve. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
A gyülekezet nem egy épület. A gyülekezet olyan emberekből áll, akik összegyűlnek imádni és dicsőíteni Istent énekekben, imádságban, a Biblia olvasásában és tanulmányozásában, és igyekeznek a tanultak szerint élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése