Hiány az életünkben
„Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: Szárajt, a feleségedet ne nevezd többé Szárajnak, hanem Sára legyen a neve! Mert megáldom őt, sőt fiút adok neked általa; megáldom őt, és népek támadnak belőle, népek királyai származnak tőle."
(1Móz 17, 15-16)
Mit láthatunk Ábrahám és Sára életében, életéről? Istenfélő, emberszerető emberek, akik odaadják az életüket az Úrnak. Látszólag mindenük megvan! De! Mi az a de? Ott van mindegyikünk életében az a hiány, amire azt mondjuk DE! Az ő „de" szócskájuk a gyermek hiánya. Lehet, hogy Sára is a következő kérdésekkel és gondolatokkal küzdött gyermektelenségében (mint ahogy sokan mások a mai napig): „Annak van, aki nem kéri, akinek nem kell. Ahol útban van. Ahol nem áldás, hanem átok! Nekem miért nem ad az Isten? Mert nem szeret? Ezért lettem nevetség tárgyává!" Ez a fajta hiány, ez a „de" szócska milyen lelki állapotot idézett elő? Az igéből tudjuk, hogy nevettek az Úr ígéretén! Nem tagadták meg ők az Urat, talán csak a hitük fénye kopott meg, veszett el az élet csatáiban, a hiábavaló vándorlásban, az álmatlan éjszakákban. A kudarcokban.
Kitart-e a mi hitünk, a hűségünk a várakozásban, a próbákban. A realitások tengerében, fényes-e az Isten mennyei ígérete a mi életünkben? Felismerjük-e a hozzánk delegált angyalokat? Az angyalok civilben járnak! Nincs szárnycsattogtatás, talán csak bekopognak, szólnak, bíztatnak, megfogják a kezünket! Így kapaszkodjunk Isten ígéreteibe, ő az, aki velünk van minden „de" ellenére, még akkor is, ha esetleg csak nevetni tudunk az Ő szaván.
A nap gondolata:
Amikor Isten azt mondja valamire: "ne!", szeretetéből int. Isten minden "ne" szavában szeretet van. A bűn ott kezdődik, amikor az embernek nem kell Isten szeretete. Aki elgondolkozik Isten törvényéről, az egyre jobban megérti, és egyre jobban szereti Őt. Isten Jézus Krisztusban betöltötte a törvényt. Jézus elszenvedte helyetted a büntetést. Fogadd el az áldozatát, és abban a percben boldog ember leszel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése