Megmaradó öröm 4.
Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon tibennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék. (Jn 15,11)
Jézus öröme megmaradó öröm. Nem az élet eseményei irányítják. Nem olyan az Ő öröme, mint a farizeusoké. Jézus örömét nem befolyásolták a szenvedések és a küzdelmek, nem befolyásolta az emberi gonoszság és ármánykodás, mert az Ő öröme a Szentlélek öröme volt s ezért megmaradó, el nem vehető öröm volt. Ezt az örömöt Jézus az övéinek adja. Azt akarja Jézus, hogy ez az ő öröme megmaradjon tanítványaiban és követőiben. Azt akarja, hogy a tanítványok öröme is beteljen. Ha Pál apostol életét nézzük, azt látjuk, hogy ez meg is történt. Pál börtönből írta a Filippi levelet, ami a lelki örvendezésnek a levele. Az apostol örömét nem vehette el még a fogság sem.
Jézus öröme elkezdődik a földön, együtt nő a hitünkkel, a szeretetünkkel, a lelki fejlődésünkkel s betelik akkor, amikor a halál révén keresztül Isten színe elé jutunk.
Nincs tisztább, szentebb és nagyobb öröm, mint az angyalok öröme és a megdicsőült lelkek öröme. Az az öröm, ami a menyben van, ahol nincs többé könnyhullatás, nincs fájdalom, ahol angyalok éneke zengi a Bárány énekét.
Keressük és fogadjuk el ezt az igazi megmaradó örömöt, amit a mi Urunk kínál nekünk. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Az öröm illanóbb, mint a legfinomabb illat. Csak aki Jézusban marad, az marad meg az örömben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése