„Egyik ember formálja a másikat." (Péld 27:17)
Nagy kérdés, hogy mennyit és mit tanulhatunk egymástól? Olvasunk a Bibliában ilyet is: Ne tévelyegjetek: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!" (1Kor 15:33) Ez az Ige is azt támasztja alá, hogy egyik ember formálja a másikat, de mennyire nem mindegy, hogy milyen irányba. A rossz könnyebben terjed, mint a jó. Ez a bűnös világ egyik jelensége. A rossz szándékú, indulatú, a rossz úton járó ember könnyebben magához vonz másokat. Magam is láttam példát erre. Megdöbbentő, elszomorító példa, hogy a gimnáziumban egy évvel fölöttem járó, sokra hivatott fiatalember hogyan tévedt el, hogyan indult el a lejtőn, mert rossz társaságba keveredett. Tisztességes, tanult szülők nagy lehetőségek előtt álló gyermekéről van szó. A rossz társaság, melybe belekeveredett, rossz irányba vitte. Többek bánatára. Elkezdte egyetemi tanulmányait, többször is nekifutott a Teológia elvégzésének, de nem járt sikerrel. Nem a képességei miatt, hanem az őt is lehúzó, rossz irányba vivő társaság miatt, melybe belekeveredett, de amelyben hamar jól érezte magát…
Bizonyára sokan tudnának hasonló történetről beszámolni. Nyilván a legszörnyűbb, amikor valaki azt mondhatja, hogy ez a családomban történt, a gyermekemmel, az unokámmal. Éppen ezért sem mindegy, hogy kinek, kiknek a társaságát keressük, hová engedjük el a gyermekeinket, milyen közösségben találják meg a saját helyüket. Ha nem hozzuk el időben a gyermekeinket, unokáinkat a gyülekezetbe, később nagyon nehéz lesz őket idehívni. Helyesebben hívni lehet, hogy nem lesz nehéz, csak jönni nem akarnak majd. Nagy a felelősségünk ebben is… (Katona Béla)
A nap gondolata:
Kedves édesapák és édesanyák! Legyetek részesei gyermeketek életének! Nem engedhetitek meg magatoknak, hogy kimaradjatok belőle!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése