Indulat
Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is. (Fil 2,5)
Az embernek nemcsak külső, hanem belső világa is van. A világi törvények csak a cselekedeteket nézik, azokat dicsérik, jutalmazzák, vagy büntetik. Isten a szíveket és az emberi indulatokat vizsgálja.
Isten sokkal nagyobb igénnyel lép fel velünk szemben, mint bárki. Nem törvények cselekvését, szabályok megtartását kívánja csupán tőlünk, hanem bizonyos lelkületet, szívbéli állapotot. Isten nemcsak a cselekedeteket tartja bűnnek, hanem már az indulatot is.
Az indulat meg nem született cselekedet. Minden cselekedet ugyanis rendszerint valamiféle indulatból származik. A világ csak a cselekedetekért tud felelősségre vonni bennünket, Isten azonban már az indulatot is megítéli és megítéli a szívben elrejtett dolgokat.
Pál azért mondja, hogy az az indulat legyen bennünk, amely volt a Krisztus Jézusban. Jézust tehát nem elég cselekedetekben, hanem igyekezni kell már a krisztusi indulatokban is követni. Sőt valójában cselekedetekben csak az képes követni Őt, aki krisztusi indulatokat ölt magára.
Amikor a Biblia indulatról beszél, akkor nem arról van szó, hogy egy ember legyen vallásos, tanuljon meg újfajta viselkedést, sajátítson el egy sajátos szókincset, új szokásokat, hanem arról van szó, hogy a bennünk lévő érzület, lelkület, szellemiség, beállítottság forrását változtatja meg Isten.
Te már magadra öltötted a krisztusi indulatot?
Adj minekünk megújult szívet és új indulatot.
Tehozzád mindenekben hívet és szent akaratot.
Újítsd meg rajtunk a Te képed, mely áll szent életben,
Hogy lehessünk választott néped, élvén szeretetben. (Református Énekeskönyv 285. dicséret 4. vers)
(Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Csak az az ember tud másokat Isten jelenlétébe vinni, aki maga is abban áll. Ha a konyhában, a munkahelyeden vagy, valóság-e számodra, hogy egy szempár előtt csinálok mindent?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése