Keresés ebben a blogban

2010. szeptember 22., szerda

2010-09-22

Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged! (Példabeszédek 23:25)


Egy szülő örömét leli gyermekében, amikor látja, hogy ügyes az óvodában, jól tanul, segít az otthoni teendőkben, amikor látja azt, hogy gyermeke élete jó úton halad. A napokban szemtanúja voltam egy szép eseménynek, jól eső érzéssel töltött el. Vonaton ültem és az egyik állomáson, ahogy megállt a vonat, néhány percre egy apukát láttam bőrönddel és kézi táskával. Ám nem sokáig volt egyedül, bizonyára egy hosszabb útról érkezett haza, vissza a szerető családjához. A két kicsi gyermeke örvendezett, az apuka ölébe ugrottak és sok puszit adtak neki, ölelték őt és nem akarták elengedni. Boldogok voltak mindannyian. A gyermek szerette és tisztelte édesapját, a feleség a férjét. Igen, ez látható és érezhető volt ebben a néhány percben. Sajnos, ez ma már nem mindennapi esemény. Sok mással foglalkozunk és közben sokszor családunkra, szüleinkre, nagyszüleinkre nem jut idő vagy nem elég. Hová lett az örömünk, a szeretetünk, a tiszteletünk, a hálánk szüleink felé? (Bakó Katalin)

A nap gondolata:

Szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon. (Goethe)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése