Ő adott nekünk… élő reménységet. (1Péter 1:3)
A Mount Auburn, Amerika első temetője olyan gyönyörű hely volt, hogy ez lett Boston elsőszámú turista látványossága. Amikor a New York-i Central Parkot létrehozták, ezt a Mount Auburn-ról mintázták. A jelszó így hangzott: „Miért ne lehetne a miénk, de a sírok nélkül?” Mindig ezzel próbálkozunk: megszerezni mindent, de a sírok nélkül! Ez azonban lehetetlen. Az örökkévalósághoz képest az életünk csupán egy szívdobbanásig tart. Épp ezért, íme két igazság, amit észben kell tartanunk: 1) Isten egy meghatározott céllal helyezett ide a földre minket. Te megtaláltad már a tiédet? Erre áldoztad-e az életedet úgy, hogy minden másodperc igazán értékes volt? Pál így tett, és végül ezt írhatta: „Elérkezett az én elköltözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” (2Timóteus 4:6-8). 2) Ha Krisztust Megváltódként ismered, akkor a legjobb még hátra van. Azt mondják, hogy a halálos ágyán D. L. Moody hirtelen felült, kitárta a karját, mintha valami csodálatosat akarna átölelni, azt mondta, hogy a föld eltávolodik, és a menny közel van, és ez a nap a koronázásának napja. Micsoda távozás! Nem kell félned a haláltól, mert Jézus ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (János 11:25-26). Hidd el, mert igaz!
(Forrás: www.maiige.hu)
A nap gondolata:
Nem késő-e már a meghalás pillanatában tanulnunk meg, hogyan kellett volna élnünk?
(Rousseau)
(Rousseau)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése