Aki görbe utakon jár, egyszer csak elbukik. (Példabeszédek 28:18/b)
A görbe úton járó ember azt hiszi, hogy tervei mindig sikerülnek. Azt hiszi, hogy a simliskedés, sőt mondjuk ki: a tudott és akart bűnök nem derülnek ki. Ez azonban nagy tévedés. „Egyszer csak elbukik” – mondja az Ige a görbe úton járókról. A mikor-t nem lehet tudni. De a bukás garantált. Isten előtt nincs rejtve semmi, és bár malmai lassan őrölnek, de azt tartjuk, hogy se nem késik, se nem siet az Úr. Egyszer elbuknak a szándékosan bűnt bűnre halmozók. Mit üzen tehát nekünk az Úr a mai Ige által? 1. Tudva és akarva ne vétkezz! 2. Isten vezetését kérd napról napra minden dolgodban! 3. Ha letérsz a jó útról, fordulj vissza, térj meg az Úrhoz megbánva bűneidet, ha jössz, kitárt karral fogad!
Válságos időben kell megügyelni az embert, És csak a balsorsban látszik meg, hogy mi valóban, Mert az igazság ekkor tör csak elő a szívéből, Ekkor hull le az álarc, s tűnik elő a valóság. (Lucretius) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése