Elküldtek hozzá a farizeusok és a Heródes-pártiak közül néhányat, hogy szóval csalják tőrbe. 14Odamentek tehát, és így szóltak hozzá: "Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessük-e, vagy ne fizessük?" 15Ő pedig ismerve képmutatásukat, ezt mondta nekik: "Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hogy megnézzem." 16Hoztak egyet, és akkor Jézus megkérdezte: "Kié ez a kép és ez a felirat?" Ők pedig így feleltek: "A császáré." 17Ekkor Jézus ezt mondta nekik: "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené. (Mk 12,13-17)
Jézust ismét kísérteni próbálják. Ismét próbára teszik a farizeusok, az írástudók. Alattomosan mennek oda hozzá. Szívükben már tudják, hogy rosszat készülnek tenni Jézus ellen, mégis hízelegve mennek oda hozzá. De hiába hízelegnek, mert Jézus átlát rajtuk. Tudja, hogy milyen szándékkal keresik. Tudja, hogy el akarják veszejteni. Válaszában nagy bölcsességről, isteni bölcsességről tesz bizonyságot ismét. Azt mondja, Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek, ami az Istené. A császáré a pénz, mivel ő verette, készítette a pénzt. De, mi az, ami az Istené? Mi az, amit Istentől kaptunk? Mindenünk, amink csak van. Saját magunkat is beleértve. Ezért Istennek hálával tartozunk. Mert Ő tőle kapunk mindent földi életünk során. Adjuk meg hát Istennek nap, mint nap, amivel tartozunk neki. Adjunk neki hálát, mindazért, amit kapunk tőle. Így szüleinkért, családtagjainkért, barátainkért, tanárainkért, ismerőseinkért, szeretteinkért. Tegyük ezt meg minden nap. Ezzel tartozunk Istennek mindazért a jóért, amivel megajándékozott minket.
(Forró Éva)
A nap gondolata:
Az Élet 10%-a, ami veled történik, és 90%-a, ahogyan reagálsz a történésekre. (John Maxwell)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése