Keresés ebben a blogban

2011. október 9., vasárnap

2011-10-09

Mert úgy van ez, amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt." (Máté 25:14-16.)

A példázatokat le szoktuk fordítani a mi nyelvünkre. Mindenki maga tudja jobban, hogy Isten neki milyen tálentumot adott. Arra van az életünk, hogy kibányásszuk magunkból, mindazt, amit Isten tervezett és azt, amit fel tudnánk használni. Vajon észrevesszük-e? Szánunk-e arra időt, hogy önmagunkkal is foglalkozzunk? S ha megtaláltuk ezeket a képességeinket, akkor jön a kérdés, hogy mennyit adunk majd vissza Istennek az utolsó ítéletnél ebből? Hogy tudtuk felhasználni? Mi az, amit Isten szolgálatába tudunk állítani? Például tudunk hallgatni. Ti kaptatok Istentől tálentumot, amit befektettetek egy házigondozói tanfolyamba, tudtatok tanulni, akartatok dolgozni, idősekkel foglalkozni, még ha kezdetben úgy is volt, hogy nem nagyon fog ez menni. De mégis azt tapasztaljuk, hogy megy. Szeretnek benneteket, én úgy látom, hogy ti is szeretitek a munkátokat. Magatokat mennyire érzitek értékesnek, vagy értéktelennek? Én nem vagyok másabb, mint ti vagytok, vagy azok a bácsik vagy nénik, akiknek szolgálunk, akiknél bibliaórát tartunk, vagy akikhez elmegyünk családot látogatni. A különbség, hogy van lelkészi diplomám, de ugyanolyan bűnös, esendő, gyarló vagyok, ugyanolyan ember. Nekem is van kertem, én is szoktam kapálni. Nektek van egy házigondozói végzettségetek, van egy érettségitek, de nem szabad, hogy úgy érezzük magunkat, hogy mi a gondozottak fölött állunk és szerintem nem is érzitek így. Akkor tudunk igazán érvényesülni ebben a világban, ha egyenrangúaknak tekintjük egymást. Mert mihelyt elkezdünk egymás fölé emelkedni, kialakul az alá fölé rendeltség és elcsúszik az egész és már nem leszünk olyan megbízhatóak. Ha van célunk, akkor egy kicsit értékesebbnek gondoljuk magunkat. Isten gondviselése itt van velünk manapság is. Ő adott nektek munkát. Egy munkaközösség vagyunk és Istennek egy szolgáló népe. (Fekete Ágnes)

A nap gondolata:
 Sokan elengedik az élet apró örömeit, miközben a nagy boldogságot várják. (Perl S. Buck)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése