Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. (Péld 14:12.)
Az ember tudja, hogy a hosszabb sor lenne a jó, de valahogy az ösztöne az egyszerű, és gyorsnak tűnő megoldásokhoz vonzza. Reklámok garmada használja ki a rövid sorba állás lelki ösztönét. Jöjjön ide, pikk-pakk elintézünk mindent. Csak a sorban fog kiderülni, hogy ott is van egy kalapos hölgy, és kéri a kamatokat, nyújtja a számlát, vagy éppen feltartóztat. Az élet tele van olyan cserékkel, amik nem azonnal történnek. Nem egyszerre kerül a mérleg serpenyőjébe a két tárgy, hogy azonnal látnánk mi mit ér meg, hanem külön időpontban teszik rá, és előre meg kell becsülni, vajon egyensúlyban lesz-e a mérleg? Van olyan út, amely könnyűnek és szépnek, jónak tűnik, de hamar véget ér. Nem érdemes ezek után a felcsillanó fények után menni.
Számomra nagyon meggyőző erő Jézus útja, aki a lehető legnehezebb utat választotta. Ő nem állt a kalapos hölgy mögé, hogy gyorsan elintézze a dolgokat. Tudta, hogy sehova nem vezet, ha tizenkét sereg angyal megőrzi. Szépen gyorsan elintéz mindent, de mi megváltatlanul tengetnénk még az életet. Jézus az utolsó csepp véréig kitartott Isten szeretete mellett. Az út végét figyelte. Adjon az Isten nekünk is bölcsességet, hogy ne a rövid és látszólag könnyű megoldásokat válasszuk. (Fekete Ágnes)
A nap gondolata:
Vannak balga emberek, akik távcsővel fürkészik a messze jövő láthatárát és sopánkodnak az ott mutatkozó felhőkön, miközben figyelmen kívül hagyják a felettük ragyogó kék eget. (C. H. Spurgeon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése