Amikor együtt voltak… (ApCsel 1:6)
Nem tudom, szoktunk-e arra gondolni, hogy istentiszteleteink nemcsak az igehirdetésről szólnak, ami a református istentiszteleteknek fő része, hanem alkalmaink a krisztusi közösség alkalmai is. Itt lehetnek találkozásaink más templomba járókkal, kialakulhatnak egy kicsit más beszélgetések, mert szóba kerül az Ige, a közös szolgálatok körül való gondolkodás. Hirdetésekben nemcsak saját gyülekezetünkről, hanem magyar református egyházunkról is többet hallunk: hallunk egyházmegyénkről, más gyülekezetekről a környéken, szeretetszolgálati megmozdulások, kárpát-medencei egységtörekvések kerülnek a látómezőnkbe. Kézbe vehet itt sok-sok egyházi kiadványt, folyóiratot, írott bizonyságtételt. Éneklünk, mint közösség és adakozunk is. Mennyi minden történik egy átlagos alkalmon is. A gyülekezeti összejövetel tehát szép alkalom, nemcsak az Ige hirdetésére, de a testvéri találkozásra is… (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
A világ semmit sem ad az olyan kereszténységre, amelynek annyi ereje sincs, hogy szeretetben összetartsa a tagjait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése