Keresés ebben a blogban

2012. január 5., csütörtök

2012-01-05

Ezek pedig kitartóan részt vettek az … imádkozásban…(ApCsel 2:42)

Néhány héttel ezelőtt nagyobbik fiam meglepő kérdéssel állt elém: „Apa! Istennek mennyi a telefonszáma?” Nos, ez volt az a pillanat, amikor nagyon gyorsan kellett összeszedett, érthető és hiteles választ adnom úgy, hogy volt rá kb. 2,8 másodpercem. Gondolkodás nélkül vágtam rá egyik gyermekénekünk első sorát szabad fordításban: „Kis telefonom van nekem, két összetett kezem…” azaz, valójában Istennek nincs telefonszáma, de van telefonja, amin mindig hívható.
Tágra nyitott szemmel figyelt rám a kicsi szentem, és elfogadta válaszomat. Mit tehetett volna…? De hogy mit értett meg belőle, azt hiszem, tíz éven belül kiderül. Egy biztos: kihallhatta ebből is, hogy Isten bármikor felhívható, Vele bármikor lehet beszélni, csak a kapcsolatot kell Vele megtalálni. (Lovász Krisztián)

A nap gondolata:
Az imádság lényege nem abban van, hogy Istenből óhajtunk valamit, hanem abban, hogy szívünket megnyitjuk Isten előtt. Beszélünk és állandóan érintkezünk Vele.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése