Keresés ebben a blogban

2012. február 9., csütörtök

2012-02-09

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3:16)
Ez a mondat nem véletlenül a Biblia gyöngyszeme. Kifejezi azt, hogy Isten hogyan viszonyul a világhoz, hogy Istennek mi a terve velünk, emberekkel. Az Úr szereti a világot. Ez több mint elgondolkodtató. Egyenesen megdöbbentő. A világ jelentős része ugyanis Istenről hallani és tudni sem akar. Isten mégis szereti még azokat az embereket is, akik egyelőre így gondolkodnak. Nem azt mondja ez az Ige, hogy Isten csak a hívőket szereti, hanem a világot. Az egészet. Úgy, ahogy van. Ezt tökéletesen megmutatta fiának, Jézus Krisztusnak értünk áldozásában. Az Úr velünk való végső célja ugyanis az örök életre való eljuttatás. Ehhez egy dolgot kell tennünk: hinni Jézusban. Kérhetne Isten valami nagyot, valami teljesíthetetlennek tűnőt, de nem, Ő csak azt kéri, hogy higgyünk Jézusban, mint személyes Megváltónkban. Jézus ezért jött közénk. Karácsonykor ezért emlékezünk az Ő születésére. Isten szeretetéből fakadóan megajándékozott bennünket a bűnbocsánat és az örök élet lehetőségével. Vajon hányan örülnek ennek és hányan ünnepelnek ezzel a belső örömmel? Adj hálát, ha Te már köztük vagy és imádkozz azokért, akik még nem!
A nap gondolata:
Uram, boldog, aki szeret Téged: barátját benned, ellenségét Érted. Soha szeretteit el nem veszítheti, mert abban kedvesek, Aki el nem vész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése