Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem. (1Tim 1:13)
Minden szent embernek volt múltja, minden bűnösnek van jövője. Ezt a mondatot olvastam a múltkorában valahol és teljesen egyetértek vele. Pál apostol nem fényezi saját Krisztus nélküli múltját. Vállalja – nem büszkén, hanem őszintén –, hogy Krisztust káromolta, tanítványait üldözte, de megismerte Őt a damaszkuszi úton, és élete más irányt vett. Isten nevében üldözte a Krisztus tanítványait korábban, de elnyerte a Krisztus irgalmát. Neked mi a történeted? Te meddig éltél Krisztus nélkül? Egyébként mindegy, hogy mi a válaszod, a legfontosabb az, hogy el tudd mondani: irgalmat nyertem. Mi, hívő emberek mindnyájan irgalmat, kegyelmet nyert emberek vagyunk, akiknek korábbi, megbánt bűnei megbocsáttattak, és akiket szolgálatra hív az Úr. Adj hálát az Úrnak ezért az irgalomért, és imádkozz ma egy olyan ismerősödért, aki még nem nyert irgalmat!
A nap gondolata:
Szabadnak lenni annyit jelent: önként engedelmeskedni, szabadon szolgálni Istennek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése