Keresés ebben a blogban

2012. március 13., kedd

2012-03-13

Miközben Pál Athénben várta őket, háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal. (ApCsel 17:16)
Bálványok. Legtöbbünk bizonyára azt mondja erre, hogy ó, nekem nincsenek bálványaim. Csak Istent imádom, Őt tisztelem és szolgálom. De tényleg így van? Mi is a bálvány? Az alábbi vers nagyszerűen mutat rá erre:

Bálvány (Dömötör Tibor)


Lehet  élő, lehet halott,
kőbevésett vagy faragott.
Lehet agyag, lehet márvány,
atom, bomba vagy szivárvány.
Lehet  állat, lehet ember,
hideg szobor vagy tűztenger.
Lehet apád, lehet fiad,
anyád, lányod vagy önmagad.
Lehet rangod, lehet címed,
vágyad, célod vagy reményed.
Lehet pénzed, lehet honod,
munkád, neved vagy otthonod.
Lehet  múltad, lehet jövőd,
házad, kocsid vagy képernyőd.
Bálvány, ami hitet zavar,
örök Istent most eltakar.



A vers elolvasása után még mindig azt állítod, hogy nincsenek bálványaid? Akkor dicsőség az Úrnak, mert Ő ledönti a bálványokat a helyükről. Legyen szó valakidről, vagy valamidről, nem előzheti meg az Urat életedben. Ez az Isten előtti helyes sorrend: 1. az Úr. Mindenki és minden csak utána következhet…
A nap gondolata:
Isten nem kényúr, aki keresztülgázol rajtam. Szeret és meg akar menteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése