Keresés ebben a blogban

2012. március 28., szerda

2012-03-28

Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult. (Mt 7:24-27)
         Házasság hete. Bizonyára hallottál már erről. Ha még nem, akkor leírom, hogy ez a kezdeményezés Angliából indult el több, mint 10 esztendővel ezelőtt, azért, hogy a házasságra, és a házasság bibliai értékeire felhívja a ma élő emberek figyelmét. Néhány napig ez lesz a témánk. A házasság szavunkban benne van a „ház” kifejezés. A két szót azért hoznám párhuzamba egymással, mert mind a kettőben fontos, hogy megtörténjen az alapozás és az építkezés. Ha egy felépülő házra gondolunk, akkor nyilvánvaló, hogy nem a tetővel kell kezdeni, hanem egy remek, stabil, jó alap szükséges ahhoz, hogy majdan egy biztonságos, kényelmes, és jó házban lakhasson az, aki ezt építi, vagy építteti. Nos, a házassággal kapcsolatban ugyanez a helyzet. Lehet, hogy nagyon sokan nincsenek is tudatában annak, hogy a házasságot ugyanígy kell felépíteni. Valamire kell alapozni, és aztán fokozatosan építeni és építkezni kell a házasságban élő embernek. De mégis mire alapozzunk? Vajon elegendő a szerelemre alapozni egy házasságot? Azt gondolom, hogy nem. Mert bár nagyon fontos a szerelem, sőt, szerelem nélkül ne is házasodjon senki, de hosszú távon csupán a szerelemre alapozni két ember kapcsolatát: ez kevés. Csak, ha Isten az alap, akkor épülhet meg egy tartós, a küzdelmektől, viharoktól egyáltalán nem mentes épület, amit házasságnak nevezünk. Jó lenne, hogy ha a hívő ember meglátná azt, hogy az Istenre kell bíznunk önmagunkat, házasságunkat, családunkat, munkánkat, emberi kapcsolatainkat. Mert mi vagyunk olyan gyarlóak, hogy tönkre tudjuk tenni egyiket is, másikat is…
A nap gondolata:
Aki boldog akar lenni, ne lépjen házasságra, mert a házasság annyit jelent, mint boldogítani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése