Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. (Máté 7:21)
Az engedelmesség kifejezés nagyon sokszor előfordul a Szentírásban. Isten népe sajátos magatartása ez. A legtöbb ember, amikor e szót hallja, inkább gondol kényszerre, a szófogadás lelkületére, mint valami pozitív dologra. Az Istenhez tartozó ember viszont örömmel van ebben az állapotban. Szívesen engedelmeskedik, mert Isten eljuttatta ennek örömére.
Jézus mondta mai Igénk szavait. Azt üzeni, hogy hiába beszél valaki Istenről, vagy szólítja Urának, ha hiányzik életéből az engedelmesség. Az engedelmesség tehát Istenre épített élet. Jézus azt is mondja: „Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám." (Mk 3.35) A neki engedelmeskedőket családja tagjainak hívja.
Jézus olyan Istennek mutatja be Atyját, akinek van egy terve, s az engedelmesség valójában egy eszköz, amivel belesimulhatunk mentő szeretetét kínáló kezébe, s azonosulhatunk elgondolásaival. Akik engedelmeskednek neki, érzik, hogy jó Istennel együtt lenni. Számukra az engedelmesség egy nagyon természetes dolog, az Úrral töltött idő vele járója inkább, mint annak feltétele. (Berencsi Balázs)
A nap gondolata:
Aki engedelmesség helyett csak magyarázkodik, az eltompul és fásult lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése