2012-08-15

Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra van. (Róma 8:28)

Minden a javunkra van. Nemcsak az, ami örömmel tölt el, ami boldoggá tesz néhány percre, órára, hanem az is, ami szenvedést okoz, ami szomorúvá tesz, amiben nem szívesen van részem. Tényleg a javamra lehet egy szenvedés, egy betegség, egy kórházi kezelés? Igen, ha úgy fogod fel, hogy ez sem véletlen az életedben és ezáltal Isten akar formálni, alakítani téged. A véletlenről egyébként is azt mondta valaki, hogy véletlenek nincsenek, Istent ne sértegessük ilyen szavakkal. Persze Igénket megközelíthetjük úgy is, hogy megkérdezzük: akik nem szeretik Istent, azoknak nincs minden a javukra? A válaszom az lehet csak, hogy nincs, mert ők nem tudják, hogy az a nehéz helyzet, fájdalom, amiben részük van, az építi őket. Ők nem így gondolkodnak, hanem bosszankodnak, zúgolódnak, kiakadnak a nehézségek idején. Igaz, mi, hívő emberek is így vagyunk ezzel, ha megfeledkezünk Isten velünk való terveiről. A hívő ember azért állhat másképpen élete megpróbáltatásihoz, terheihez, mert tisztában van vele, hogy Isten tudja, mit csinál. Azt nem mindig tudjuk, hogy mit miért csinál, de hogy tudja, mit csinál, afelől nincs kétségünk. Isten tudja, hogy miért ad, vagy éppen enged meg valamit életünkben. S ha mi ezt elhisszük, akkor ez megnyugtat bennünket. Ez a tudat lelki békét ad számunkra, elveszi aggódásainkat, idegeskedéseinket. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor el tudjuk fogadni a jót éppen úgy, mint a rosszat. Akkor életünk jó és örvendetes eseményei éppen úgy nem választanak el Istentől, mint a rossz és fájdalmas események. Mert az Úrban éljük meg mindezeket.

A nap gondolata:

Az evangélium szenvedések nélkül csak a mennyben van otthon, szenvedés evangélium nélkül itt lenn a legsúlyosabb gyötrelem, de szenvedni az evangéliummal a szívünkben csak a hazafelé vezető úton lehet. (Kálvin János)