Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul
megadatnak nektek. (Máté 6:33)
Régi történet szól arról, hogy két szerzetes csodás ígéretet talált egy
pergamen lapon. E szerint a világ ezer útjának végén van egy ajtó, ahol
összeér a menny és a föld. Aki ezen az ajtón bekopogtat, az előtt megnyílik,
s küszöbén átlépve meglátja az Istent. A két szerzetes hosszú szabadságot
kért. Elhagyták a kolostort s útnak indultak, hogy megkeressék azt az ajtót.
Bejárták a világ ezer útját. Találkoztak ezer kísértéssel, tengernyi
szenvedésen vergődtek át. Megöregedtek és elfáradtak ugyan, de Isten közeli
látásának vágya fiatalos tűzzel vitte őket egyre tovább. Egy napon célhoz
értek. Ott volt az ajtó, ahogy a régi írás ígérte. Ott a küszöb s azon
túl... - majd Isten.
A várva várt pillanat itt volt, az ajtó megnyílt, szemüket behunyták, úgy
lépték át meghatottan a küszöböt. Amikor kinyílt ismét szemük -
kolostorukban találták magukat. Ugyanott, ahonnan sok évvel azelőtt
csodavárón elindultak. Asztalukon a nyitott Biblia feküdt, kint megszólalt a
harang reggeli imára és a napi munkára...
Ez a történet nagyon elgondolkodtató: keressük a menny és a föld
találkozását, Isten jelenlétét életünkben és olykor azt hisszük, hogy
mindent hátra kell hagynunk, mert nem vagyunk a helyünkön. Majd máshol jobb
lesz, mert ahol vagyunk, azt már unjuk, ott már besokalltunk másoktól és a
dolgoktól. Ha sok nehézséged van is: adj hálát az Úrnak azért, hogy ott
élsz, ahol, és szolgáld Őt örömmel...
A nap gondolata:
Van békesség, mely nem függ külső körülményektől, hanem a belül lakozó
Krisztustól. Ezt semmiféle vihar nem zavarhatja meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése