Keresés ebben a blogban

2012. október 26., péntek

2012-10-26

Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot.
Akkor engedett neki. (Máté 3:15)

A mindennapi életben számtalan esetben feszülnek egymásnak különböző
nézetek. Abból fakad ez, hogy mindenki mást akar véghezvinni az életében.
Mindenkinek vannak tervei, elgondolásai, s bizony előfordul, amikor
akaratunk, törekvésünk sérti a másik ember, vagy egy közösség érdekeit. Ha
szöges ellentétben vagyunk azzal, amit a másik vagy a többiek akarnak, akkor
azonnal megvan a konfliktus. Ilyenkor nagy kérdés, hogy vajon ki enged?
Enged-e a szülő vagy a pedagógus a gyermeknek? Enged-e a szomszéd a mezsgye
miatt? Enged-e egy közösség a fő hangadónak? Enged-e a vezető a
beosztottainak? Enged-e egy üzleti partner a másiknak? S ugye, az elmúlt
hetek, hónapok egyik nagy kérdése volt, hogy enged-e a kormány az IMF-nek és
Brüsszelnek? Az engedés, megengedés néha jelentéktelen, máskor pedig nagyon
kockázatos és komoly következményekkel járhat. Amikor megengedünk valamit a
másiknak, azzal akaratának adunk helyt. Ha mi nem akarunk adott esetben,
akar más. Ez örök törvény. Engedni tehát felelősséget jelent. Legyen az két
ember ügye, vagy akár az országé. Ha megengedek valamit a másiknak, akkor
felelősséggel ruházom fel. Átadom neki a kormánykereket és lehetőséget
biztosítok a számára, hogy szabadon cselekedjen. Sokak számára nem
egyértelmű, hogy engedni nagy felelősség. Nagy döntések kapcsolódnak azokhoz
a pillanatokhoz, amikor engedni készülünk egy dologban. (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

Isten igaz gyermekei nem annyira az Isten áldásaival törődnek, hanem csak a
lábainál akarnak ülni, közösségben akarnak Vele lenni, mert érzik, hogy ez a
legdicsőbb dolog a világon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése