Keresés ebben a blogban

2012. november 7., szerda

2012-11-07

Futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban
adott jutalmáért. (Fil 3:14)

A hívő embernek mi lehet a legfőbb célja? Pál apostol így fogalmaz mai
Igénkben: futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus
Jézusban adott jutalmáért. Célunk az üdvösség, a mennyek országa. Isten hív
bennünket oda, és hit által a mienk. Nem emberi teljesítmény miatt fogunk
odajutni, hanem mert Jézus által a mienk. Az Úr Jézus Krisztus golgotai
áldozatának, és feltámadásának következménye a bűnbocsánat és az örök élet.
Aki ezt elhiszi, hogy mindezt Isten az ő Fiában, Jézusban neki tulajdonítja,
annak része lesz benne. De ez bennünket nem elkényelmesít, hanem még
eltökéltebbé tesz. Amikor Pál, mint Isten gyermeke futóként ábrázolja magát,
akkor nem egy megfáradt, lendületét vesztett, lepihenni készülő embert fest
elénk, noha nem volt már fiatal, amikor ezeket írta, hanem egy céltudatos,
mozgásban lévő emberként jeleníti meg önmagát. A hívő ember nem szurkolóként
van jelen ebben a versenyben, hanem maga is ott fut a többiekkel. Nem
kívülről nézi a versenyt, hanem belülről látja, és másokat is bevonni akar.
Együtt akar másokkal a helyes cél felé futni: a mennyek országa felé. Mert
vagy odafelé tart valaki, vagy a kárhozat felé. Nincs harmadik irány.
Futásunk lendülete más és más lehet, de az irány végtelenül fontos.

A nap gondolata:

Az igazi bátorság nem a félelem hiánya, inkább a félelem legyőzése.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése