Futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban
adott jutalmáért. (Fil 3:14)
Füle Lajos, idős presbiternek van egy remek verse. Így hangzik:
Füle Lajos: FUTÁS
Fut a gyermek a labda után... leszegett fejjel, tűzpirosan,
se lát se hall, csak egyre rohan. Guruló labda lett a világ,
szüntelen űzi, hajtja a vágy, száz utcán, téren, ezer veszélyen,
millió anyai kétségen át, gyönyörűszépen, balga-bután
fut a gyermek a labda után...
Fut az ember az élet után...Leszegett fejjel gyötri magát
kincseit egyszer csakhogy elérje, kergeti álma, hajtja a vére.
Kenyér gurul a lába előtt, vagyon gurul a vágya előtt.
Rohan utánuk éveken át, s fogyó úton, életen át száz utcán, téren
millió isteni bánaton át gyönyörűszépen s balga-bután
fut az ember az élet után...
Fut az ISTEN az ember után..., mert mindent lát, és szánja nagyon,
guruló szívét csakhogy elérje, hogy fut utána, - hull bele vére!
Ott fut az utcán, ott fut a téren, egész világon, sok ezer éven,
sok mérhetetlen keresztre írott szenvedésen át, hulló Igével,
kiontott vérrel, viszonozatlan, mély szerelmével
fut az ISTEN az ember után...
Ugye ez olyan vers, amit nem kell magyarázni, csak magunkra venni az
üzenetét?!
A nap gondolata:
Az ellenség nem azért van, hogy elfussunk előle, hanem hogy legyőzzük
szeretettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése