Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd
vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én
igám boldogító, és az én terhem könnyű. (Mt 11:29-30)
Jézusnak könnyű volt a terhe és boldogító az igája? Ez megdöbbentő, hiszen
tudjuk, hogy a világ bűnét hordozta, az pedig nem könnyű, egyikünk se bírna
vele. Akkor ő hogyan nevezhette mégis könnyűnek? Úgy, hogy mennyei Atyjára
tekintve hordozta és teljesen tisztában volt vele, hogy mi életének célja,
küldetése és ennek megfelelően élt, ennek rendelt alá mindent. A mi
életünknek pontosan az a baja, hogy szétforgácsoljuk magunkat, túl sokat
vállalunk. Időnként olyan dolgokat is, amik nem tartoznak ránk. Az nem baj,
ha sok minden érdekel valakit, de az már igen, ha ezek elvonják figyelmét és
energiáit élete legfontosabb dolgáról, az Úrtól kapott küldetéstől. Jézus a
saját küldetését nézte, ami a világ megváltása volt. Ez lebegett szemei
előtt, és ezt egyetlen napra sem felejtette el. Neked mi a küldetésed? Bármi
is az, mindig tekints rá, aminek pedig semmi köze hozzá, arra nem érdemes
túl sok időt pazarolni...
A nap gondolata:
Krisztus nem hajlandó valaki felett csak a társtulajdonosi minőséget
vállalni: Teljes uralmat akar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése