Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd
éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva.
Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. (Józs 1,8)
Az is 100 százalékos hatékonyságú elmélyülés az Igében, ha elkezdünk
elmélkedni róla. A Józsué könyvéből való mai Ige erről beszél.
Mondok egy nagyon furcsát. Bármilyen meglepő, de az, ami itt az eredeti
szövegben van, az arról szól, mint amit a kérődző tehén tesz az eledel
elfogyasztása során: megrágja a füvet, lenyeli, az a gyomrába kerül, majd
visszajön a gyomrából, aztán újból megrágja, és újból lekerül. Tudom, hogy
egy kicsit morbidnak tűnik ez a példa, de valami hasonlót kellene nekünk
csinálni az Isten Igéjével. Megrágni, gondolkodni rajta, elmélkedni,
szívünkben forgatni, aztán hagyni, hogy hadd ülepedjen, majd újra elővenni,
újra elgondolkodni rajta. A karácsonyi történetben van az megírva, hogy
amikor a pásztorok elmennek meglátogatni a Megváltót, akkor elmondják
mindazt, amit hallottak az angyaloktól, és Mária szívében forgatta mindazt,
amit mondtak a pásztorok. Nekünk is ez lenne a feladatunk, hogy szívünkben
forgassuk újra és újra mindazt, ami elhangzik, mindazt, amit olvasunk vagy
hallunk Isten Igéjéből.
A nap gondolata:
Az Újszövetség emberei nem spekuláltak Istenről, hanem közösségben éltek
Vele. (Stanley)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése