A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. (1Mózes 2:24)
Minden jó kapcsolat alapja az elkötelezettség, a kommunikáció és a kompromisszumkészség. A ma embere azonban nem szeret elköteleződni. A szabadság vágya túlteng benne. De tényleg az a szabadság, ami annak néz ki? Az elköteleződés felelősségvállalás is egyben. Ez nem megfoszt valamitől, hanem ez segít kibontakozni. „Házassági esküt tenni nem más, mint elköteleződni a kapcsolat építése mellett és ehhez Isten segítségét kérni.” – fogalmazta meg valaki. Ez a lényeg: két ember a házasságban elköteleződik kapcsolatuk folyamatos építése mellett. Istent sem érdemes kihagyni, sőt akkor vagyunk bölcsek, ha Őrá épül a házasságunk. Minden más alap ingatag és tönkremegy. Jól kell alapozni. Ezt, ha nem így indult, később is lehet pótolni: megtérés, Neki való engedelmesség által…
A nap gondolata:
Gyakran túlbecsüljük lelkesedésünk hevét, és elfeledjük, hogy az a hőmérséklet az irányadó, amit árnyékban mér az ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése