Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Ján 8:12)
A sötétség definíciója: a fény hiánya. Ez a fizikai értelemben megfogalmazott meghatározás lelki szempontból is érvényes. Igaz, hogy a sötétség ott uralkodik, ahol nincs világosság. A sötét erők ott működnek, ahol Jézus Krisztus mennyei fényessége nem ragyog. Ebben a világban mindaddig teret adunk az Istentől elrugaszkodott hatalmaskodásnak, amíg nem engedjük be életünkbe a problémákra rávilágító Megváltó Urunkat. Hogyan történhet ez meg? Úgy, ha figyelünk a mindennapi igei olvasmányunkra, melyen keresztül Isten szól hozzánk. Kősziklára kell építkeznünk, magára Jézus Krisztusra, mert Ő mondja: Aki hozzám jön, hallja beszédeimet és azok szerint cselekszik.... hasonló ahhoz a házépítő emberhez... aki kősziklára alapozott... /Lk 6,47-48/
Nem elég csak hallgatni az Igét és továbbmenni, olvasni a Bibliát és utána becsukni, hanem meg kell azt rágni, meg kell emészteni, cselekedetekre váltani, mert ha ez nem történik meg, akkor hasonlóak leszünk a fövenyre építőhöz, akinek alkotmánya nem bírta ki a próbákat, hamar tönkre ment a könnyű szerkezet. Jézus Krisztus szavainak a megtartása az életre visz, itt a földön boldogok leszünk és az örök üdvösséget is elnyerjük. Aki ebben a világosságban jár, maga is világítóvá válik ebben a sötét világban. És ez a cél, rajtunk keresztül világítson Isten egyszülött Fia. (Horváth Csaba)
A nap gondolata:
Abban hinni, hogy Isten igazat mond, nem volna szabad nehéznek lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése