Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője! (Zsolt 121,4)
A jeruzsálemi templomba igyekvő zarándokok útja nem volt veszélytelen és zökkenőmentes. A sok-sok kilométernyi távolság során vadállatok és rablók támadhattak bármelyik pillanatban rájuk. Még nagyobb veszedelemben voltak éjszaka, amikor mindenki aludt. Ilyenkor érezhették magukat a leginkább kiszolgáltatottabbnak. De ezekben az éjszakai óráikban és nappal a fárasztó útjuk során is egymást és önmagukat is biztatták a 121 zsoltár versével: Isten soha nem alszik. Óvó, őrző tekintetét soha nem veszi le rólunk. Jézus Krisztus megígérte: „Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Megkérdezték egyszer Nagy Sándort, a híres hadvezért: miért tud zavartalanul aludni? Azt felelte, hogy azért, mert hűséges barátja Parménió őrködik felette. Nekünk Parméniónál is hűségesebb és hatalmasabb barátunk van Jézus Krisztus személyében. Induljunk békés szívvel ennek a mai napnak, tudva: ma sem szunnyad és nem alszik a mi Megváltónk. (Szvoren Attila)
A nap gondolata:
Jézus képe a bárány. Erre a képre kell nekem is elváltoznom. Életét halálra adta, nem kereste a maga hasznát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése