Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól. (Péld 23:16)
A bírálat jobb emberré formálhat, ha a következő három dolgot teszed: 1) Ne azt halld meg, hogy mit mondanak, hanem arra figyelj, ki mondja! Ha olyan valaki bírál, akit tisztelsz, figyelj arra, amit mond. Ha olyan valaki, aki folyton kritizál, ne tartsd sokra a véleményét, valószínűleg csak a saját keserűségét vetíti ki rád. Volt egyszer egy tizenkét éves fiú, aki születése óta nem beszélt. Egyszer, miután több héten át minden nap zabkását kapott reggelire, így kiáltott fel: „Pfúj, de utálom ezt a vackot!” Az édesanyja felugrott, átölelte, és ezt mondta: „Azt hittük, nem tudsz beszélni. Eddig miért nem szólaltál meg?” A fiú egyenesen kijelentette: „Mert eddig minden rendben volt.” Vannak, akik csak olyankor beszélnek, amikor zaklatottak. A lényeges kérdés ez: vajon, aki bírál, tényleg őszintén segíteni akar? 2) Ne vedd magad túl komolyan! Nézzünk szembe vele, mind teszünk olyan dolgokat, amit később megbánunk. Ha tudunk nevetni magunkon, és tudunk tanulni a hibáinkból egyre érettebbek leszünk. 3) Tudj különbséget tenni építő és romboló kritika között! Tanuld meg feldolgozni a kritikát! Kérdezd meg: a) milyen lélek szólt belőle? Ha a bírálatot kedves lelkülettel adták, akkor tudhatod, hogy építőnek szánták. b) Mikor hangzott el a bírálat? Ha valaki nyilvánosság előtt bírál, akkor ritkán teszi azt jó szándékkal. c) Miért mondták a kritikát? „Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti” (Példabeszédek 20:5). Akit bántás ért, hajlamos maga is megbántani másokat. Ezért mindig kérdezd meg: „Ezt most azért mondta, mert jót akart nekem, vagy csak saját fájdalma beszélt belőle?” (Forrás: www.maiige.hu)
A nap gondolata:
Mi más volna az öröm, mint örömöt szerezni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése