Igaz dolog-e az Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre: ítéljétek meg magatok; mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. (ApCsel 4:19-20)
Azt a kérdés teszi fel nekünk Isten Igéje, hogy megpróbáljuk-e Isten szemszögéből látni a dolgokat, vagy csak az emberi oldalt akarjuk látni és figyelembe venni? Ezt a döntést nekünk kell meghozni. Senki más nem fogja meghozni helyettünk. Sőt, naponta kell ilyen döntéseket meghoznunk. Jó, ha ennek tudatában vagyunk. S vajon mi lenne, ha megtiltanák nekünk a Jézusról való beszédet? Semmi, mert amúgy sem szoktunk róla beszélni senkinek? Vagy éreznénk, hogy szétfeszít a Róla szóló bizonyságtétel?
Pál apostol a Galata levélben teszi fel a kérdést: Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája. (Gal 1:10) Értsük meg ezt az Igét! Arról szól ugyanis, hogy vannak döntési helyzetek életünkben, és előfordul, hogy amikor döntünk, akkor azzal kivívjuk emberek tetszését, de tetszik az Úrnak is, ahogyan döntöttünk. Ám mindenkivel előfordul, hogy olyan helyzetbe kerül, amikor vagy az emberek tetszését nyerjük el, vagy az Úrét. Pál apostol számára már nem volt kérdéses, hogy ilyen esetekben hogy dönt. Alapigénk szereplői, Péter és János is így gondolkodott. S vajon nekünk mennyire sikerül ezt elsajátítani?
A nap gondolata:
Az élő hit az, mely Jézus vérének erejét mindenre elégségesnek tartja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése