2013-10-26

Ti adjatok nekik enni! (Mk 6:37)

Jézus felelősséggel ruházza fel tanítványait. Arra azonban szintén oda kell figyelni, hogy valaki ne csupán „fogyasztó” keresztyén legyen. A következő történet gondolatébresztő lehet e témában:

Ült a halász a folyóparton és horgászott. Odament hozzá egy éhes ember, és azt mondta:

- Éhes vagyok, adj nekem a haladból. A halász adott neki. Ezt meglátta egy másik éhes ember és ő is odament kérni, és ő is kapott. Azután egy harmadik, egy negyedik is és gyorsan elterjedt a híre annak, hogy van a folyóparton valaki, aki tud halat fogni és köré gyülekeztek az emberek. Egy napon azonban azt mondta a halász:
- Már nem győzlek mindannyiótokat etetni. De látom nálatok is van bot is háló is, megtanítalak benneteket is horgászni, halászni és annyi halat foghattok, amennyit csak akartok. Voltak, akik ezen mélységesen fölháborodtak, mert lusták voltak, de akadtak olyanok, akik örömmel tanultak, és aztán tanítottak másokat is.
Ilyen az Isten országa is. Eleinte mástól kapjuk az eledelt, de nem élősködhetünk állandóan másokból. Nem másoktól kell elvárnunk, hogy imádkozzanak helyettünk, nem másoknak kell meghozniuk a döntéseket a mi életünkre vonatkozólag. Nem másoknak kell megharcolniuk a mi harcainkat. Mindenki, akinek Isten szájat adott, az tud imádkozni. Aki a másik embertől tud kérni, az tud a Mindenhatótól is. Azzal a szájjal, amivel szidni tudjuk egymást, azzal imádkozni is tudunk.

A nap gondolata:

A kereszt az a hajógerenda, amelyen az élet hajótöröttjei a földi lét hullámverésén át a mennyei partra menekülhetnek. (Spurgeon)