Keresés ebben a blogban

2014. június 3., kedd

2014-06-03

Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívtak, éppen nem volt velük, amikor megjelent Jézus. A többi tanítvány így szólt hozzá: „Láttuk az Urat." Ő azonban ezt mondta nekik: „Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem." (Jn 20:24-25)

Egyszer egy hívő embertől valaki megkérdezte gúnyosan: Hiszed te valóban, hogy Krisztus feltámadt? Igen, hiszem – felelt a hívő nyugodtan. Honnan vetted ezt a hitet? – jött az újabb kérdés. Mire az öreg hívő így felelt: Onnan, hogy ma reggel is egy áldott, csöndes órát töltöttem vele! Ez a döntő bizonyíték Jézus feltámadására: az ő követőinek megváltozott élete. S hiszem, hogy Tamásnak is feltűnt ez. Látta, hogy a többiek már nem szomorúak, mint ő. Ők valamiben részesültek, megváltozott az életük. Persze hiába bizonygatták a Feltámadottal való találkozásukat, neki is személyesen kellett találkoznia Jézussal.
         Testvérek! Egymást mi sem tudjuk meggyőzni arról, hogy van feltámadás, de fontos a bizonyságtétel, mert mi Jézust képviseljük. A Feltámadott, élő Jézust, a halál fölött győzedelmes Krisztust, aki találkozott velünk valamikor, valahogyan és elkezdtünk hinni benne. S ahogyan bennünket is Ő győzött meg, másokat is Ő fog meggyőzni ennek valóságáról. Ami a mi feladatunk e mulandó világban az az, hogy Őt képviseljük, hogy a Vele eltöltött csendes óráink, perceink beleragyogjanak mindennapjainkba, családi életünkbe, munkavégzésünkbe, örömeinkbe és fájdalmainkba egyaránt. S ha ez így van, vagy így lesz, akkor másokat érdekelni fog, hogy mitől tudunk mi másképpen élni és másképpen gyászolni.
Menj el Isten házába és a gyülekezet közösségében találkozz a feltámadott Jézussal, hogy erőt adjon és hitedet növelni tudja!

A nap gondolata:

 Nézzünk bele a szívünkbe a veszteség, a tragédia, a munkanélküliség, a gyógyíthatatlan betegség közepette, mennyi az igazi hit? "Bizakodó vagyok" – ezt sokszor hallom; de tudjuk-e teljes bizonyossággal a reménytelenség közepén, hogy ISTEN LEHETŐSÉGEI NEM OTT ÉRNEK VÉGET, ahol a természeti törvények, ahol az orvostudomány, AHOL AZ ÁLTALUNK ISMERT VILÁG HATÁRAI HÚZÓDNAK?!