„És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységetek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén" (I.Péter 1:17-19)
Ha valaki egész vagyonát rákölti valamilyen gépre, és kiderül, hogy az a gép alig működik, alig lehet használni, mit gondolunk, hogyan érez az illető? Nyilván bosszús, szomorú és mérges. Akkor gondoljunk most arra, hogy Isten a legdrágább kincset áldozta fel értünk, egyszülött Fiát adta értünk, hogy megvásároljon, megváltson minket Magának. Ezt szem előtt tartva meg kell kérdeznünk magunkat: minket is alig lehet használni? Mi is ilyen csikorgó-nyikorgó gépek vagyunk, amely mindig elromlik, leáll? Isten megvásárolt minket a szeplőtelen Bárány vérén, azért hogy Neki dicsőséget szerezzünk, hogy Érte éljünk, hogy Istent felmagasztaljuk ebben a `gonosz és parázna nemzetségben`, hogy az Ő világossága legyünk ebben a sötétségben, és nem pedig azért, hogy e sötétségben otthonosan érezzük magunkat. Azért mondja Péter apostol: félelemmel töltsétek a ti jövevénységetek idejét. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Az egyéni csendesség nem hasonlítható a házi feladat megtanulásához, és a Biblia sem egy könyv a sok közül, melyet értelmünkkel akarunk megközelíteni. Elsődleges célunk nem az, hogy az Ige tökéletes ismerői legyünk, hanem az, hogy engedjük, hogy az ige vezessen bennünket. (Elizabeth Leake)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése