2015. február 4., szerda

2015-02-04

Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. (Máté 25:14)
Adventet megelőzően több konferencia is volt a református egyházunkban. Így hallottam: a szeretetszolgálatunk készül a következő évi programokra. Érdekes volt arra gondolni, hogy általában a gyülekezetek majd kis idővel előtte találkoznak majd a programokra felhívással, pl. szeretethíd, stb. azonban a háttérben már most rengeteg tervezés, egyeztetés, és csapatmunka van jelen, hogy minden megfelelően elő legyen készítve. Ebből a programokban részt vevők már csak azt érzékelik, amikor meghirdetésre kerül a program, s kapnak időt az arra való felkészülésre. Aki számol rá, akár beépíti a gyülekezeti életébe, ahogyan évekig mi is tettük, azzal nem fog az megtörténni, mint másokkal, hogy lemaradnak a dologról. Én is kaptam ilyen visszajelzést: hát nektek ilyenre is van időtök? Ez számomra egészen egyszerűen a készületlenségről árulkodott. Nem számítottak a programokra és le is maradtak.
Valami hasonló dolog történik adventben is, Isten és ember kapcsolatában. Isten a háttérben készült sokáig, hogy az emberiségnek ajándékozza Jézust, a Szabadítót. Az ember része nem egyéb, mint készítse a szívét, hogy találkozzon élete ezzel az eseménnyel. Nehogy elmenjen mellette, nehogy szem elől tévessze. Ehhez a találkozáshoz ráhangolódás kell. Össze kell hangolni Isten akaratát és az emberi felelősséget, hogy megragadjuk ajándékát. Mi történik akkor, ha nem történik ez meg? Egészen egyszerűen kimaradunk Isten tervéből. Te hogy készültél? (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

 Az újjászületésnél nem a régi ház tatarozásáról, hanem annak lebontásáról van szó. Nem a szív renoválását, hanem egy új szív és egy megújhodott lélek elnyerését jelenti. (Spurgeon)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése