2015-02-07

Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. (Máté 25:14) Istennek ma is vannak tervei. Már nagyon sok mindent kijelentett efelől. Néha úgy érezzük, mintha háttérbe vonult volna e világ nagy Gazdája, a Teremtő, a Megváltó. Pedig higgyük el igaz: „Nem szunnyad, nem alszik Izrael őrizője…", a másik pedig: „Az én Atyám mindez ideig munkálkodik, én is munkálkodom…" – mondja Jézus. Ha úgy érezzük, hogy nincsenek nagy lelki megtapasztalások, és erőtlenek vagyunk a hitben, vagy Istent keressük, hogy hol van? Hova lett? Miért nem segít? Akkor jusson eszünkbe, Ő most is munkálkodik. Az ének mondja: „Bölcs terveit megérleli, rügyet fakaszt az ág, mit sem ígér bimbaja, pompás lesz a virág." Mi a teendő addig, míg felszínre jönnek tervei? Addig is legjobb a szolgálat. Abból, amit kaptunk. Vegyük észre, mi emberek, mindig kapni akarunk. Imádságaink nagy része is kérés. Nagyon kevés a hálaadó, dicsőítő, magasztaló imánk. Pedig a szolgálat itt kezdődik: megköszönni, amit kaptunk. Sokan nem veszik elég komolyan azt az egy tálentumot, amit kaptak. Ha lesz több, abból szolgálok, vagy szolgáljon, akinek több ideje, pénze, stb. van. Ez hálátlan dolog Isten iránt. Hiszen a legtöbben csak egy tálentumosak vagyunk. De egyrészt felfedeztük-e? Másrészt próbáltunk-e már hálásnak lenni érte? Aztán meg kell próbálni fejleszteni azt a területet. Így teszel? (Berencsi Balázs) A nap gondolata: A keresztények a társadalomban erkölcsi bátorsággal foglalnak állást minden mellett, ami jogos, igazságos és becsületes... Meg kell találnunk helyünket a társadalomban. Akik felelősségteljes poszton vannak, jogosultak a tiszteletünkre, támogatásunkra és együtt munkálkodásunkra. (Billy Graham)