2015-09-26

Könnyű-e a keresztyénség? Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. (Máté 11,30) Hogyan lehet könnyű a hitért vállalt konfliktus, esetleg családunkon belül is? Hogyan lehet könnyű megtagadni magunkat és fölvenni a keresztet minden nap? És mindent letenni az Úr oltárára? Hogyan lehetett könnyű Pálnak a sok üldöztetés, börtön, verés? Hiszen Pál - aki annyi nyomorúságon ment keresztül - azt mondja, hogy ezek mind pillanatnyi könnyű szenvedések. „Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk; Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." /2Kor.4,17-18/ Itt Pál nem azt mondja, hogy nem szenvedünk,  hanem azt hogy szenvedésünk semmi ahhoz a dicsőséghez képest, amiben az örökkévalóságban részünk lesz. Bizony nehéznek érezzük mindazt a szenvedést, amit az Úrért vállalunk, de a hívő nem sopánkodik emiatt, mert a reménység és a hit, Isten szeretetével együtt bőségesen kárpótol. Mert tudjuk kiért és miért vállaltuk mindezeket. „Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik." /Róma 8,18/ A 17. versben pedig látjuk, hogy szükséges Krisztussal szenvedni, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg. A szenvedés elkerülhetetlen a keresztyén életben, sokan nem is akarjak vállalni, pedig csak az győz, aki harcol is! Aki pedig harcol, az megtapasztalja, hogy rajta van az iga, a teher, a kereszt, de ezek alatt nem rogyik össze, hanem hordozza azt „mint bánkódó, noha mindig örvendező" /2Kor.6,10/. (Prókai Árpád) A nap gondolata: Nincs nagyobb hatalom a világon, mint az a szeretet, mely céljának eléréséért szenvedni is kész.