Keresés ebben a blogban

2015. december 20., vasárnap

2015-12-20

Örvendezés másokkal együtt

„Amikor megérkezett Barnabás, és látta az Isten kegyelmét, megörült, és bátorította mindnyájukat, hogy szívük szándéka szerint maradjanak meg az Úrban, mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. És igen nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz." (Ap. Csel 11,23-24)
Az első keresztyének miután kapták a Szentlélek ajándékát, örömmel indultak bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, és az ő hitükről, de nemcsak a zsidó hittestvérekhez mentek, hanem a pogányokhoz is, hogy az ő nyelvükön szóljanak hozzájuk. Tudtak örülni mások megtérésének, azok örömében is osztoztak. És ennek a buzgó odaadó szolgálatnak mi lett a következménye? Igen nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz. Nem hozzájuk, emberi tanokhoz, amely Istenről szól, hanem magához az élő Istenhez. Itt van ennek az igének az aktualitása. Az ige hallgatásával nem magunkat tápláljuk csupán, hanem tovább adjuk bizonyságtétel formájában. Óriási lehetőségek állnak előttünk az ige hirdetésére vonatkozóan. Élünk-e ezekkel? Tudunk-e örülni mások hitre jutásának? Ha igazán Isten közelségében élem meg a napi csendességemben kapott üzenetet, akkor nem kell folyton arra koncentrálnom, hogy mit tegyek jól, hogyan viselkedjem másokkal szemben, hanem ez már következménye lesz a Jézus Krisztussal való bensőséges kapcsolatomnak. A fontos: telve legyek Szentlélekkel, és akkor tudok másokkal örvendezni. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

Az Úrban való örömet és hitet nem lehet egymástól külön választani. Aki valóban hisz, feltétlen örül az Úrban, és pedig olyan mértékben, amennyire hisz. Annyi öröm van bennünk, amennyi örömünk van Benne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése