2017-07-13

Öröm és szenvedés Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket. Sőt, amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek. (1Pt 4,12-13) Igénk arról beszél, hogy van olyan szenvedés, aminek örülnünk kell, amiben öröm van. Ilyen szenvedés az, ha valaki a Krisztusért szenved bántalmazást. Minél nagyobb a szeretetünk Jézus iránt, annál jobban tudunk örülni annak, hogy valami szenvedés ér az ő nevéért. Az édesanya szívesen szenved gyermekéért, mert szereti. A férj szívesen szenved a feleségéért, mert szereti. A keresztyén ember pedig örömmel és szívesen szenved Krisztus ügyéért. Boldog, hogy szenvedhet érte. Volt egy időben, hogy valaki állandóan szidalmazott, és mindenféle hazugsággal bemocskolt. Egy idős hívő nőtestvérem azt mondta akkor nekem, hogy ez nagyon jó. Mi jó van ebben kérdeztem tőle kicsit felháborodva? Az a jó ebben, hogy te Krisztus munkáját végzed a gyülekezetben, és ez nem tetszik az ellenségnek, ezért használja azt az asszonyt. Ezt megértve örömmel szenvedtem el a vádaskodásokat, hazugságokat Krisztusért. Isten pedig fél éven belül elvitte a gyülekezetünkből máshova ezt az asszonyt, és újra békesség lett. (Prókai Árpád) A nap gondolata: Nincs nagyobb hatalom a világon, mint az a szeretet, mely céljának eléréséért szenvedni is kész.