Égig érő kegyelem
Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig! Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. (Zsolt 36,6;8)
A keresztyén élet két részre oszlik: egy ideig tartó földi életre és az örökké tartó mennyei életre. Mivel valójában csak az keresztyén, aki hisz Isten egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban, így minden keresztyén embernek igénye lehet a földi életen túl a mennyei életre is, mert Jézus maga mondta, hogy aki hisz őbenne, annak örök élete van.
Nagy kérdés az, hogy hogyan tudunk feljutni a mennyei élet magasságába?
Sokan úgy gondolják a mennybejutást, hogy érdemeket igyekeznek szerezni. Arra igyekeznek, hogy életük megfeleljen a földi és isteni törvényeknek. Igyekeznek jót tenni, áldozatot hozni, másokon segíteni és úgy gondolják, hogy minden egyes jócselekedet, minden szolgálat, minden adomány egy-egy lépcsőfok az örökkévalóságba vezető lépcsőn.
De nem szabad elfelejtenünk, hogy az ég annyira messze van a földtől és az isteni világ annyira más, mint a földi, hogy az érdemeink lépcsőjén nem juthatunk soha a mennybe, sőt még annak közelébe sem. (Prókai Árpád)
A nap gondolata:
Az a madár, mely két fán lakik, egyiken sem rak fészket. Az a lélek, amelyik a kegyelem és a cselekedet érdeme között ingadozik, nem talál soha nyugvópontot. (Spurgeon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése